(olcsón finomat - még szép is)

Méltatlanul hanyagoljuk a szárnyat. Csirkét, kacsát, pulykát, egyebet. Legfeljebb a levesbe főzzük íznek, de sokan aztán kidobják, vagy a házikedvencek elé kerül. Jó, ha tudjuk, hogy a kutya olyan mohón eszik, hogy a szilánkosra törő csirkecsontok komoly problémákat okozhatnak a nyelőcsőben, gyomorban. Tehát a kutyával is jót teszünk, ha inkább mi esszük meg a szárnyakat…

Nézzük a pulykát. Egy szárnyat nyugodtan számolhatunk két adagnak, hiszen meglehetősen nagyok. Legegyszerűbben úgy teszünk, ha a pulykaszárnyakhoz előre kevert (pulyka) fűszersót használunk. Nem nagy dolog összeállítani sem, mert csak kakukkfű, rozmaring, majoránna, pirospaprika és só van benne. A szárnyakat megmossuk, (vagy kivesszük a levesből) és bedörzsöljük a fűszer keverékkel. Néhány percig érdemes állni hagyni, hogy az ízek jól átjárják a húst. Ha már meg van főve, tepsiben betesszük a sütőben, és magas hőmérsékleten pirosra sütjük. Ha nyers szárnyakat használunk, akkor előbb lefedve kell a sütőbe tenni, hogy megpuhuljon. Minél nagyobb a szárny, annál öregebb volt a tulajdonos, tehát hosszabb időt kell rászánni. Egy, másfél órát biztosan. Ha megpuhult, ezt hústűvel tudjuk ellenőrizni, levesszük a fedőt és készre pirítjuk. Ilyenkor kissé fel lehet venni a hőt, hogy szépen lepiruljon. Tálaláshoz a szárnyakat kettévágjuk, egy adagba egy darabot számolunk. Vajas kelbimbót és burgonyapürét kínálunk mellé. Köretnek fel lehet még szolgálni párolt lila káposztát is.

Jó étvágyat hozzá!